Védőoltások

Veszettség elleni védőoltás

A veszettséget a lyssa vírus okozza, ami az emberbe jutva (harapással) halálos kimenetelű lehet, ezért a veszettségnek közegészségügyi jelentősége van (zoonozis). Ezt törvény szabályozza, amely alapján a kutya 4 hónapos koráig meg kell kapia az első oltását, majd azt követően 6 hónapon belül még egyet, végül évente ismétlendő oltással tehetünk eleget a törvényi kötelezettségünknek. A fertőzés forrása tehát a veszett állat és annak harapása. A vírus az idegpályák mentén a gerincvelőn keresztül jut fel az agyvelőbe. Az itt elszaporodott vírus szétszórodik a szervezetben, így megtalálható lesz többek között az agyvelőben és a nyálban is. A veszett állat viselkedése általában elöbb útóbb megváltozik. Klinikai megjelenése kétféle lehet: dühöngő és csendes veszettség. Az első esetben az állat ingerlékennyé válik, dühöng, a gazdájával is szembeszáll, támad, harap,később bénulásos tünetek figyelhetők meg. A csendes veszettségben elmarad az izgalmi stádium, de vannak úgynevezett atípusos esetek is. Az innivalót, ételt visszautasítja, nyála csorog, állkapcsát lógatja, a hangszálak bénulása miatt ugatása rekedtté válik vagy meg is szűnik. A bénulás végül kiterjed az egész szervezetre, és néhány napon belül halált okoz. Törvény írja elő, hogy a veszett vagy arra gyanús állatokat tilos gyógyítani. Ha embert harapott, 90 napos megfigyelés alatt kell tartani a veszettségre gyanús kutyát.

Kombinált oltás

A kombinált oltás, amely a parvovírusos bélgyulladás, a szopornyica, a fertőző májgyulladás és a Leptospirozis ellen nyújt védelmet, nem kötelező, de ajánlott, mivel ezek a betegségek az embert nem, de a kutyát súlyosan megbetegíthetik.

Szopornyica

Vírus okozza, és kötőhártyát, a légutak, emésztő- és más szervek nyálkahártyáját betegíti meg. Tünetei a savós kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, torokgyulladás, néha hányás, hasmenés. Néhány nappal később másodlagos baktériumos fertőzés miatt jelentkezhet gennyes orrfolyás, tüdőgyulladás, vesegyulladás, gennyes bőrgyulladás, ami gyors leromlást okozhat. A kórokozó megtámadhatja az idegrendszert harmadik héttel a fertőzés után, ami legtöbbször halálos kimenetelű, de gyógyulás esetén maradandó károsodások, görcsrohamok, bénulás maradhat vissza. Az agyvelőgyulladás tünetei közé tartozik az aluszékonyság, a rágóizmok görcse, mozgászavarok, látászavarok, bénulások. Az időben felismert fertőzést meg lehet gyógyítani, de megelőzését védőoltások biztosítják.

Parvo vírus

Parvo vírusos bélgyulladás, járványszerűen jelentkező vírusfertőzés, kiskutyáknál különösen a szívizomzatban, idősebb kutyáknál a bélhámsejtekben, nyirokszövetekben szaporodik a vírus. A kórokozó a szervezetbe bekerülve a vékonybél bolyhaiban telepszik meg, majd szaporodásnak indul, és súlyos, heveny, vérzéses bélgyulladást okoz. A betegség hamar kialakul, a 3-10. napon láz, hányás, véres hasmenés kíséretében, ami az állatot kimeríti, és nagyfokú folyadékvesztés miatt, gyors segítség nélkül elpusztulhat. Az erős ellenálló-képességű, idősebb kutyáknál a betegség nem ennyire heveny lefolyású, nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Folyadékpótlás, gyógyszeres kezelés, szigorú diéta szükséges, és ennél a betegségnél is fontos a megelőzés, amit az évente adott védőoltás biztosít.

Fertőző májgyulladás

A kutya fertőző májgyulladását okozó vírus az embert nem betegíti meg. A beteg állat vizeletében, bélsarában, hányadékában megtalálható a kórokozó, amit már a tünetek megjelenése előtt ürítik és betegíthet más, védőoltáson vagy betegségen át nem esett állatot. Tünetei a magas, 40-41°C-os láz,torok- és mandulagyulladás, hasfájás, hasmenés és a máj megbetegedése miatt fellépő véralvadási zavarok, vérzések kíséretében. Nem ritkák a szemtünetek, szaruhártya-homály és a szem egyéb részeinek gyulladása. Hatékony védekezés a kombinált évenkénti védőoltások alkalmazása.

Leptospirózis

A Leptospira baktériumok a fertőzött egér, patkány veséjében élnek és kerülnek vizeletükkel a külvilágba. Fertőzött vízből való ivással, fürdéssel lehet a betegséget elkapni. A már gyógyult állat még évekig ürítheti a kórokozót. A baktérium vesegyulladást okoz, lázzal, sárgasággal, uraemiával jár, amit hosszan tartó antibiotikumos kezelés enyhíthet, de ennek a betegségnek az elkerülését is biztosítják a kombinált oltóanyagok.

Kennelköhögés

Általában nem halálos, de nagyon kellemetlen, sokszor elhúzódó vagy szövődményekkel járó felsőléguti fertőzés, amely közösségbe járó (kutyaiskola, kutyakiállítás, közös séltáltató, stb.) kutyáknál fordul legtöbbször elő. Manapság egyre több kutyiskola megköveteli,de legalább ajánlja a kutyaovi, vagy egyéb képzésükhöz a kutyák kennelköhögés elleni oltást, csökkentve ezzel is a veszéyt. A kennelköhögés a kutyák légzőszervrendszerének rendkívül ragályos betegsége. A kennel köhögés a levegő útján köhögéssel, tüsszögéssel, érintkezéssel kutyáról kutyára terjedő betegség. Bármely életkorú kutyát megbetegíthet, egyik jellemző tünete pedig az érdes, száraz, görcsös köhögés. A köhögés több hétig eltarthat, ezalatt pedig súlyosabb szövődmények – például tüdőgyulladás – is kialakulhatnak. Kölykök vagy idősebb kutyák, illetve egyidejűleg más betegségekben is szenvedő kutyák esetében e szövődmények esetenként végzetes kimenetelűek. A kutyák ott vannak kitéve a fertőzés veszélyének, ahol több kutya találkozik, pl.: kutyapanziókban, kennelekben, kiállításokon, kutyaiskolákban, parkban, stb.

Lyme-kór

Kullancs által közvetített fertőző betegség, kórokozója a Borrelia burgdorferi nevű baktérium. Emberben és kutyában is betegséget okoz. A tünetek gyakran jellegtelenek, végtag-, és vagy izomfájdalom, visszatérő enyhébb-súlyosabb lázas állapot, néha később keringési elégtelenség, idegrendszerei tünetek, vesekárosodás. Ha kutyánkban korábban kullancsot találtunk, és viselkedése nem olyan, mint “szokott lenni”, nem zárható ki a Lyme-kór jelenléte. A lappangási idő nagyon hosszú is lehet, a tünetek a kullancscsípés után sokkal később is jelentkezhetnek, amikor már nem gondolunk rá. A fertőzést vérvizsgálattal lehet kimutatni. Ha a teszt pozitív, antibiotikumos kezelés szükséges, ami több hétig is eltarthat. A kezelés vége után nagyjából 1 héttel egy újabb vérvizsgálat alapján bizonyosodunk meg arról, gyógyultnak tekinthető-e a kutya.
Szerencsére ma már rendelkezésre állnak vakcinák a Lyme-kór ellen kutyák részére is, így megelőzhető nem csak a betegség, de az igen költséges és hosszadalmas, néha nem is kellően hatékony kezelés.

Macskanátha és vírusos gyomor-bélgyulladás

A macskák több fertőző betegségtől szenvednek, amik jórészét több védőltással és azok évenkénti ismétlésével kivédhetünk. A cicák esetében a kombinált oltással a fertőző macskanátha és a vírusos gyomor-bélgyulladás, panleukopénia ellen védekezhetünk. Mindkét betegség lehet halálos.

Macskanátha

A macskanátha tünetei gennyes kötőhártya- és orrnyálkahártya-gyulladás. A cica szeme csipás, beragadt, nehezen kap levegőt, szörtyög, prüszköl és taknyos. Súlyos esetben a felső légúti elváltozások átterjedhetnek a tüdőre is és tüdőgyulladást okozhatnak. A kezeletlen, vagy viszonylag későn kezelt esetek egy részénél előfordulhat olyan idült hörgő-légcső-orrhurut, amelyre a legtöbb gyógymód hatástalan. Sajnos van olyan is, hogy a cica nem gyógyítható meg, és állandó hörghuruttal kell együtt élnie. Szintén előfordulhat, hogy a kezeletlen állatoknál befekélyesedik a szaruhártya, amely legrosszabb esetben vakságot okozhat.

Panleukopenia

A macska panleukopenia egy nagyon fertőző vírus okozta betegség.   Lázzal, étvágytalansággal, hányással, depresszióval, hasmenéssel, kiszáradással és más szövődményekkel jár, gyakran halált idéz elő. A fertőző bélgyulladás egy rendkívül ragályos betegség, a parvovírus okozza, elsősorban a kiscicákat támadja meg. A fertőzést megkapó macskák elhalálozási aránya nagyon magas.

Leukózis /Felv

A leukózis, a macskák között sajnos egyre gyakoribb, gyógyíthatatlan, az immunrendszert és a vérképző szerveket megtámadó, vírusos betegség, mely ellen a leukózis elleni oltás nyújt védelmet. A macskaleukózis vírus (FeLV) egy macskákat megbetegítő vírus. Ez a kórokozó a macska bizonyos sejtjeibe jutva, a sejtek osztódási folyamata felett átveszi az uralmat. Ezzel biztosítja, hogy a további sejtgenerációkban is fennmarad és testszerte szétszóródik a fertőzött sejtekkel. Néhány macskában a vírussal való fertőződés hatására igen komoly betegség fejlődik ki, amely

• daganatos megbetegedésben,
• a csontvelő és az immunrendszer gátolt működésében (immunszuppresszió) nyilvánulhat meg.

A macskaleukózis vírusa világszerte elterjedt; mindenütt macskáról macskára terjed, az ember nem fertőződik vele. Azonban a legyengült immunrendszerű vírushordozó egyedek sok, egyéb kórokozóval lehetnek terheltek, amelyek viszont a gyenge ellenálló képességű (HIV-pozitív, kemoterápiás kezelés alatt álló) embereket megbetegíthetik.
A vírus macskáról macskára közelebbi, tartós érintkezés során vihető át nyállal (tisztálkodás, harapás), vizelettel, ill. egyéb testnedvekkel (pl.: szem- és orrváladék).
Egyszeri vírusfelvétel csak kivételesen ritkán vezet fertőzéshez. Sokkal gyakoribb, hogy a huzamosabb időn keresztül közösen használt itató-, etetőtál vagy közös alom vezet a vírus egyedek közti terjedéséhez.

FIV(Feline Immundeficiency Virus)

Egy retrovírus okozta betegség, ami a köznapi nevén csak macska AIDS-nek neveznek. Csak a macskaféléket betegíti meg. A vírus harapás, karmolás esetleg anyatejjel, vagy méhen keresztül, illetve ondóval is terjed. A vírus a T-lymphocytákat támadja meg, úgyhogy a FIV-al megfertőződött állatok, immunrendszere gyengébb lesz, és ezáltal könnyebben megbetegszik mind vírusos, mind daganatos betegségekben.

Nyúl

Myxomatózis

 A betegséget a Leporipox vírus idézi elő. Nálunk csak a házinyúl és az üregi nyúl fogékony a vírusra. A vírus terjesztését a különböző vérszívók végzik (szúnyog, bolha, atka, kullancs). A myxomatozisban megbetegedett állat véréből, vagy egyéb szövetnedvéből felvett vírus hónapokig életben marad a vérszívó rovarokban, és minden korosztályt fertőz a nyulak között. Tünetek eleinte a fülben futó erek átjárhatósága miatt a fülkagylón vérzés észlelhető, majd ez a fejre, orra is kiterjed. Lappangási ideje 7-10 nap. Ha lefolyása rövid, szintén 7-10 napig tart, ha hosszú, akár két hétig is elhúzódhat. A betegség az állat elhullásával végződik. Hatékony kezelés a myxomatózisos csomók megjelenésekor már sajnos nincs,a nyúl már nem gyógyítható. Egyetlen mód a megelőzés. Az istálló tisztántartása, vérszívók távoltartása az egyik lényeges szempont. A másik fontos szempont a vakcinázás. A megelőzés rendkívül fontos, mert a myxomatózis következménye a közel 100 %-s pusztulás.

Nyulak vérzéses betegsége /RHD

Vírus okozta betegség, melynek többféle elnevezése is létezik: nyulak vírus okozta vérfertőzése, elhalásos májgyulladás, nyúlpestis, vérömléses tüdőgyulladás. Kórokozója egy calicivírus, melyre csak a házinyúl, illetve őse, az üregi nyúl fogékony. Lappangási ideje, mint a tüneteinek jelentkezése után lefolyása is, csak néhány nap. Rendkívül járványos jellegű, és magas mortalitással járó betegség. Elhullási aránya 70 és 100% közé tehető. Étvágytalansággal kezdődik. Egyes esetekben a beteg állat orrjáratából véres váladék szivárog. Az elhullást megelőzően idegrendszeri tünetek lépnek fel. Az esetlegesen megmaradt egyedek, a fertőzés után még legalább egy hónapig ürítik a vírust bélsárral. A betegséget megelőzni általános járványvédelmi módszerekkel, speciális védekezési eljárással és vakcinázással lehet. Az elmúlt 10 évben a vírus mutálódott és most már az úgynevezett RHD2 (nyulak vérzéses betegsége 2) is terjed. A vakcina sokáig váratott magára, de már kapható, hogy ez ellen a mutáns ellen is megfelelően védekezhessünk.