Kullancsok
A kullancsok a Pókszabásúak osztályába tartozó ektoparaziták. Minden fejlődési alaknak (lárva, nimfa, kifejlett kullancs ) vérre van szüksége a fejlődéséhez,ehhez állatok és emberek vérét szívják. Március és november között a legaktívabbak, habár a hőmérséklet függvényében korábban is megjelenhetnek, és tovább aktívak maradhatnak. A nagy kánikula nem kedvez nekik, de a csapadékos tavasz és ősz, valamint a nem túl hideg tél szintén kedvező nekik. A kullancsokat nemcsak erdőkben és réteken figyelhetjük meg, hanem parkokban, játszótereken, de akár saját kertünkben is. A tévhittel ellentétben nem a magas fákról ugranak ránk, hanem az alcsonyabb, maximum 1-1,5m magas növényekről másznak fel és a fűszálakon, és például a cserjék ágainak végein várják, hogy valamilyen melegvérű állat vagy embert megtámadhassanak. A kullancsokkal nem is a vérszívásuk, és az azáltali vérvesztés okozza a leggyakrabban a gondot (néhány ritka esettől eltekintve), hanem a kullancsok által terjesztett betegségek. A Magyarországon kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegségek a Babéziózis, a lyme kór,az anaplazmózis és az erlichiózis. Néhány mondatban mindegyikről írok pár jellemzőt.
Babéziózis
Nagyon gyakori és kezelés nélkül, de néha még a kezelés ellenére is halálos kimenetelű betegség. A fertőzés után az egysejtű paraziták elpusztítják a kutya vörösvérsejtjeit. Ez súlyos vérszegénységhez és sárgasághoz vezet. Ez a betegség Európa-szerte jelen van, változatos intenzitással annak különböző részein. A parazitát leginkánna Dermacentor reticulatus és a Rhiphicephalus sanguineus kullancsok terjesztik.
Lyme kór
Ezt a krónikus betegséget a Borrelia burgdorferi baktérium okozza. A kullancs minden fejlődési alakja hordozó (lárva, nimfa, kifejlett kullancs). A betegséget az áldozat megcsípésekor nyálukkal terjesztik. A baktériumok ezután a véráramba kerülnek, majd később eljutnak a szervekbe, az idegrendszerbe és az ízületekbe. A baktériumok hosszú ideig túlélnek az ízületi nedvben és a központi idegrendszerben. Ez az oka annak, hogy a kutyák gyakran szembesülnek hosszú ideig tartó, tünetmentes fertőzéssel. Ez ellen a betegség ellen oltással védekezhetünk.
Anaplazmózis
Az Anaplasma phagocytophilum baktérium okozza. Ezt a betegséget is hazánkban főleg kullancsok terjesztik. Megtámadja és elpusztítja a kutya fehérvérsejtjeit. Az első tünetek a fertőzés kezdetét követően 4-11 nap elteltével jelentkeznek. A kutya letargikussá, étvágytalanná válhat, felszökhet a láza, sántikálhat az ízületek fájdalma miatt. Hányás, hasmenés, vérzés és idegrendszeri tünetek szintén előfordulhatnak.
Ehrlichiosis (vérzéses kullancsláz)
Fertőző betegség, amely számos szervet megtámad a szervezetben. Az Ehrlichiaceae családba tartozó rickettsia-félék okozzák. Feltételezzük, hogy az összes kullancs 12-21% -a hordozza ezt a baktériumot. A rickettsia-félék a fehérvérsejtekben és a vérlemezkékben élnek, és az egész testben szétterjednek. Ez csontvelő-károsodást, alacsony vörös- és fehérvérsejtszámot, valamint alacsony vérlemezkeszámot eredményez.
Bolhák
A bolhák, függőlegesen lapos, szárny nélküli rovarok, amelyek kifejlett alakja emlősök vérével táplálkozik. Egy kifejlett nősténynek vérrel kell táplálkoznia a peterakáshoz. A bolhapeték nem tapadnak a gazda szőréhez, hanem a földre esnek. Kikelés után a lárvák kicsi hernyóknak tűnnek, és szabad szemmel gyakorlatilag láthatatlanok. Lárva alakban a bolhák kerülik a száraz és napfényes helyeket, a padlón lévő résekben rejtőznek, ahol bebábozódnak. Ebben a formában a bolha rendkívül ellenálló a páratartalommal és a hőmérséklettel szemben, és báb formában marad, amíg a légmozgások azt nem jelzik, hogy egy potenciális gazda van a közelben. A bolhák a szezontól függetlenül aktívak. A bolhák nem csupán vérszívásukkal és az azáltali vérveszteséggel okoznak gondot, hanem allergiás bőrgyulladást okozhatnak. Ez a gyakori jelenség a kutya vagy a macska immunrendszerének túlzott reakciója a bolha nyálában lévő fehérjével szemben. A bolhanyál allergia: vakaródzást, vagy a bolha kiváltotta allergiás reakció másodlagos bakteriális fertőzést eredményez, amely lokális bőrgyulladásban nyilvánul meg. A bolhák a galandférgek köztigazdái is, melyekről a belső élősködőknél talál több információt. A bolhák elleni preventív védekezés akár nyakörvvel, spot on-nal, vagy valamely tablettás készítménnyel rendkívül fontos, hiszen akár egy sétáltatás alkalmával összeszedhet kedvencünk egy társbérlőt, aki, rendkívüli szaporodási képességeinek köszönhetően, illetve nagyon megnehezíti a későbbi eliminációt.
Szúnyog
Több mint 2500 fajuk él a földön. Európában közel 100 fajukat tartjuk nyílván. Magyarország területéről eddig 49 faj és 1 alfaj előfordulását észlelték, de várható, hogy az éghajlatváltozás miatt a számuk nő. A szúnyogok háziállatainknak kellemetlen csípést okoznak, amelyekre esetleg allergiás reakciót is adhatnak, de ez szerencsére elég ritka, viszont számos betegséget, élősködőt terjeszthetnek. Ilyen pl.: a lovak körében terjedő, de emberre is veszélyes Nyugat Nílusi láz, vagy a kutyákat megbetegítő szívférgesség, bőrférgesség.
Szívférgesség
A szívféreg, mint nevéből is kitűnik egy féreg. Ám nevével ellentétben valójában nem a szívben él, hanem a tüdő nagy ereiben. Azért hívják szívféregnek, mert kifejlett állapotukban 30-40 cm hosszúak is lehetnek és ilyenkor már valóban bele lógnak a szívbe is. A szívféreg tudományos nevén a Dirofilaria immitis egy parazita, ami a kutyafélékre veszélyes, kimutatták már macskában, görénybe is, de náluk nem jellemző, hogy súlyos tüneteket okozna. Közti gazdája a szúnyog. Csakis szúnyogcsípéssel kaphatja el kedvencünk. A szúnyog a kutyavéréből veszi fel a féreg lárvákat (mikrofiláriákat) annak megcsípése során. Körülbelül két hétig él a szúnyogban ezután elhagyva a közti gazdát és csípéssel másik kutyába kerül. 2-3 hónap alatt kerül be a véráramba. A tüdő artériában megtelepedve szaporodni kezd. A mikrofiláriák 6-9 hónap alatt válnak kifejlett féreggé. A nőstény férgek akár 40 cm hosszúra is megnőhetnek, a hímek olyan 15 cm hosszúak. A 40 centiméteres hosszúság már elég, hogy a férgek belógjanak a szívbe. Egy féreg 5-7 évet is elél a kutya szervezetében. Sokáig (akár évekig) nem okozva tünetet kedvencünk számára.
A betegség általában krónikus lefolyású, heveny szívelégtelenség csak nagyszámú féreggel való fertőződés esetén alakulhat ki. A kórelőzményi adatok között előfordulhat: fogyás, csökkent terhelhetőség, bágyadtság, kondícióromlás, köhögés, dyspnoe, végtagödéma/ascites. A kifejlett férgek toxikus és mechanikus kártétele a tüdő ereinek gyulladását, a parenchyma fibrózisát, eosinophil pneumonitist(tüdőgyullladást), trombusképződést, az erek elzáródását, a tüdőkeringés zavarát eredményezi. A perfúziózavar miatt kialakuló hypoxia következtében pulmonális hypertonia alakul ki, ami a jobb szívfél hipertrófiájához és kitágulásához (cor pulmonale) vezet. Súlyos esetben tüdőinfarktus, pangásos szívelégtelenség alakulhat ki, a nagyszámú féreg egy része a tüdőből a szívbe sodródik, ahol a vörösvérsejtek traumás sérülése miatt intravascularis hemolízis, anémia, hemoglobinuria, májelégtelenség következik be, rövid időn belül az állat elhullását okozva. Gyakran megfigyelhető az immunkomplexek lerakódása miatt kialakuló, proteinuriával járó glomerulonephritis; a komoly veseelégtelenség azonban ritka. A juvenilis alakok véletlenszerűen más szervekbe is elsodródhatnak, változatos tüneteket kialakítva pl. a szemben, a központi idegrendszerben vagy a bőrben. Védekezni ellene havonta adandó megfelelő hatóanyagtartalmú tablettás,vagy spot on készítménnyel lehet.
Bőrférgesség
A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyában és macskában. Eredetileg a trópusi országokban területein terjedt, majd a klímaváltozásnak köszönhetően az elmúlt tíz-tizenöt évben Magyarországon is megjelentek. A féreg fejlődésében és terjesztésében a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertőzöttség állatról állatra közvetlenül nem terjed. A kifejlett férgek 3-4 évig is élnek, ezalatt fertőzőképes lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat ürítenek a vérbe. Ezeket a lárvákat veszik föl a szúnyogok a vérből és ily módon terjed a fertőzés. A fonálféreg végleges gazdáiban változatos bőrtüneteket idézhet elő. A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb állatokban. Az elváltozott bőrterületeken viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás fordulhat elő. Gyakran előfordul tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor csak vérvizsgálat során mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. Fertőzött szúnyog csípésével emberbe is bejuthatnak a lárvák. Leggyakrabban a szemhéj bőre alatt, a kötőhártyában, a fej, a nyak, a mellkas bőre alatt alakulhatnak ki csomók.
Nyugat Nílusi láz
A betegséget egy vírus okozza, a gerincesek közül az emberek után a lovakra a legveszélyesebb. Szúnyogcsípés által kapható el. A betegség lórol-lóra nem terjed közvetlenül, csak szúnyogok által. A betegség bejelentés köteles, ami azt jelenti, hogy aki a lován észleli a tüneteket, annak a hatósági állatorvost értesítenie kell. Becslések szerint a megbetegedett lovak 25-35%-a elpusztul, a felépült egyedek között 15-30% körüli a visszamaradt tüneteket mutató lovak aránya. Emiatt is van a védőoltásnak rendkívül fontos szerepe.